széles körben használják különféle italok és élelmiszerek csomagolásában. használatakor sok ember észrevehető dudort észlel a doboz szája szélén Alumíniumdoboz , de kevesen ismerik ennek a kialakításnak a tudományát és szerepét. Kérdezd meg, mi van abban a kidudorodó körben egy alumíniumdoboz széle körül, és valószínűleg kibököd: 'Biztos vagyok benne, hogy üreges.' De nem az!
1810-ben, hogy javítsa az élelmiszerek tartósítását, az angol Peter Durand feltalálta a világ első fémdobozát. Azonban csak több mint egy évszázaddal később könnyen nyitható alumínium doboztalálták fel az igazit. 1959-ben, az amerikaiak az innováció, a használata is fedezi anyagokból készült rippers, majd állítsa be a húzógyűrűt és a szegecselés, pontos pontozással, sikeresen legyártották a komplett fém alumínium könnyen nyitható doboz fedelét . Ez az innováció jelentősen elősegítette a fémtartály-technológia fejlődését. Az 1970-es és 1980-as évekre az alumíniumdobozok gyártása fokozatosan elterjedt Japánban, Dél-Koreában és más régiókban.
Kínában az 1980-as évek elején a Qingdao Brewery először mutatta be a jól nyomtatott, teljesen alumínium 2 darabos dobozokat Japánból, hogy alkalmazkodjon a termékexport csomagolási igényeihez, ami a dobozok széles körű elterjedésének kezdetét jelentette Kínában. A konzervdobozokat az alapanyagok szerint két fő kategóriába sorolhatjuk: az egyik bádogból készül, ilyen például a Lulu Almond Renlu és a JDB csomagolás; A másik alumíniumból készült, például dobozos Coca Cola és sör, szénsavas italok stb
A fémdobozok szerkezete tovább osztható kétrészes dobozokra és háromrészes dobozokra . A három részből álló doboz három részből áll: a doboztestből, a doboz aljából és a doboz fedeléből. A doboztest kötésekkel rendelkezik, és a doboztest a gördülőélen keresztül kapcsolódik a dobozfedélhez és a doboz aljához. A két doboz két részből áll: a dobozfedélből és a bélyegzett, varrat nélküli doboztestből az aljával. A doboztestet és a dobozfedelet hengerléssel alakítják eggyé.
Röviden, ha alumíniumot használnak anyagként, általában kétrészes dobozt készítenek belőle ; Ha bádoglemezt használnak, az többnyire formájában van háromrészes dobozok . A fő különbség a kettő között a tartálytest gyártási folyamatában rejlik: a két kannában nincs hegesztés, illesztésmentes egészet alkotnak, ami segít megelőzni a szivárgást.
Valójában a test egy alumíniumdobozt alumíniumlemezek sajtolásával alakítják ki. Ennek az alumíniumlemeznek a vastagsága körülbelül 0,3 milliméter. A sajtolási folyamat során az alumíniumlapot egy feszítőszerszámnak nevezett szerszámra helyezik. Ezután egy hengeres lyukasztó felülről lenyomja a lapot, és rövid, hamutartó alakú hengerré alakítja. Ezt a folyamatot bélyegzésnek nevezik.
Az alumíniumlemezből kialakított henger azonban már egyetlen bélyegzés után is viszonylag széles és vastag, ami még nem érte el a végleges alumíniumdoboz formáját, ezért többszörös bélyegzésre van szükség. Minden egyes bélyegzés vékonyabbá és kisebb sugarúvá teszi az alumíniumlapot, miközben növeli a magasságot. Több ilyen préselés után az eredeti kerek alumíniumlemez fokozatosan kialakítja az alumíniumdoboz körvonalát.
Ezen a ponton már csak két lépés van hátra az alumíniumdoboz elkészítéséhez : az egyik az alumíniumdoboz alján lévő mélyedés kialakítása, a másik pedig a lezárás. Az alsó mélyedés kialakításához csak kupola alakú szerszámra van szükség, hasonlóan a sajtolási eljáráshoz, amikor egy alumíniumdobozt a félkör tetejéhez nyomnak, hogy mélyedés alakot hozzanak létre. Ez a süllyesztett kialakítás hasonló az ívhídhoz, és képes ellenállni a nagyobb igénybevételnek. Mindezek a folyamatok együtt csak a másodperc hetedét vesz igénybe.
Az alumíniumdoboz tetejének levágása után a külső csomagolás permetezhető. Ugyanakkor az alumíniumdoboz belsejét is be kell vonni, nehogy a savas italok reakcióba lépjenek az alumíniummal, és elkerülhető legyen az alumínium túlzott bevitele, ami befolyásolja az idegrendszer egészségét. Ezután a doboz nyakát vékonyra kell húzni, hogy megakadályozzuk a vékony falú alumíniumdoboz ráncosodását. Végül a legkritikusabb lépés az alumíniumdoboz lezárása, ezért van egy dudor az alumíniumdoboz szája szélén.
Mi az a dudor az alumíniumdoboz szélén?
Hogy a szóda ne szivárogjon, lezárjuk az alumíniumdoboz tetejét. Ezen a ponton mai főhősünkön van a sor – a dob csengője, hogy szerepet játsszon. Az alumíniumdobozok lezárásának ezt a technikáját kettős lezárásnak is nevezik, tehát mi az a kettős lezárás?
Amint az alábbi képen látható, a piros az alumíniumdoboz fedelén lévő alumíniumlapot, a kék pedig az alumíniumdoboz testén lévő alumíniumlapot jelöli. A tartály fedele és a tartály pereme mechanikai nyomás hatására szorosan illeszkedik, és ez a folyamat képezi a perem első rétegét. Ezután ismét nyomás alkalmazásával egy második tekercsréteg alakul ki, amely az első tekercsréteg belsejében helyezkedik el. Ily módon két réteg tömítés jön létre a fedél és a tartály teste között, amelyek rugós tekercseknek tűnnek.
Maga a kettős tömítés azonban nem tudja teljesen elszigetelni a doboz belsejét és külsejét, ebben a kettős tömítési rétegben a folyékony tömítőanyaggal töltött rés belsejében. Speciális ragasztóként működik, amely szorosan összetartja a két alumíniumlapot, és megakadályozza a szóda kiszivárgását. Ráadásul megakadályozza, hogy szennyeződés kerüljön az alumíniumdobozba. A tömítőanyag összetétele általában latex, gumi vagy gyanta keveréke, amelyet olajos oldószerben oldanak fel. Szóval ki gondolta volna, hogy egy alumíniumdoboz peremére olajos folyadék tekered?
A Shandong Jinzhou Health Industry Co., Ltd. egyablakos folyékony italgyártási megoldásokat és csomagolási szolgáltatásokat kínál világszerte. Légy merész, minden alkalommal.
