A sör az emberiség legrégebbi alkoholos itala

A sör a legrégebbi az emberiség alkoholos itala és a harmadik legtöbbet fogyasztott ital a világon a víz és a tea után. A sör árpamalátából, komlóból és vízből folyékony erjesztéssel készült alkoholos ital.

A sör (Beer) egyfajta búzarügy és árpamaláta, mint fő nyersanyag, és komló hozzáadásával, folyékony zselatinizálással és cukrosítással, majd folyékony erjesztéssel alkoholos ital főzésével. A történelemben a sör legalapvetőbb jellemzője a gabonacsíra alapanyagként való felhasználása. A 'sör' elnevezést egy idegen homonimából fordították. A sör alacsony alkoholtartalmú, szén-dioxidot, különféle aminosavakat, vitaminokat, alacsony molekulatömegű cukrokat, szervetlen sókat és különféle enzimeket tartalmaz. Ha sört iszik, ihat alacsony étellel együtt, hogy megakadályozza a köszvény kiújulását. A sört 'folyékony kenyérnek' hívják. 1L12°Bx sör, 3344 kJ hőt tud termelni, ami 3 ~ 5 tojásnak vagy 210 g kenyérnek felel meg, könnyű fizikai munkás, ha egy nap 1 liter sört tud meginni , a szükséges hő harmadát megkapja.

A sört a 20. század elején vezették be Kínába, és egzotikus bor. A sört az angol sörből átírják a kínai 'sör' homonimává, amelyet 'sörnek' neveznek.

Vegyük a 'sör' szót a sörre, amely a múltban nem létezik a kínai szótárban. Később a sör idegen elnevezése szerint, például Németországban, Hollandiában 'Bier'-nek hívták; 'Beer' Nagy-Britanniában; Biere Franciaországban; Birre Olaszországban; Romániában a 'Berea' és így tovább, ezek az idegen nyelvek tartalmazzák a 'sör' szó hangját, így a kínai 'sör' szóra fordítva ezt az idegen nyelvi karaktert, és bizonyos mennyiségű alkohol miatt, így a fordítás a 'sör' szót használta. Ennek oka az árpamaláta, mint fő alapanyag, ezért a japánok 'ale'-nek is nevezik a sört.

A sör az emberiség legrégebbi alkoholos itala, a víz és a tea után a harmadik legtöbbet fogyasztott ital a világon. A sör alapja az árpamaláta, a komló és a víz, mint fő nyersanyag, amelyet alacsony alkoholtartalmú, szén-dioxidot tartalmazó alkoholból főzött élesztővel erjesztenek. A nemzetközi sörök nagy része segédalapanyagot ad hozzá, és egyes országok előírják, hogy a segédalapanyagok teljes mennyisége nem haladhatja meg a maláta mennyiségének 50%-át. Németországban az exporton kívül egyetlen belföldön értékesített sörben sem használnak segédanyagokat. A párizsi Louvre Múzeumban található Kék emlékmű feljegyzi, hogy a babiloni sumeristák a Krisztus előtti harmadik században sört kínáltak istennőiknek. A sumérok a sör feltalálói is voltak. A Kr.e. 6000 előtt Mezopotámiában élt sumérok árpamalátából primitív sört készítettek, de a sör nem volt gazdag habban. Kr.e. 3000 körül a perzsa sémi nép megtanult sört készíteni, és a mezőgazdaság istennőjének szentelt táblákra felírták a sörkészítés módját. Kr.e. 2225-ben a sör népszerűvé vált az ókori babilóniaiak körében, akik sörrel szolgálták fel a vendégeket. Abban az időben az ókori egyiptomiak és az ókori babilóniaiak felfigyeltek a sör gyógyászati ​​értékére, és gyógyászati ​​​​készítményekhez használták fel. A görögök is nagyon szerettek sört inni, elkészítését az egyiptomiaktól tanulták meg. A 4. századra a sör elterjedt Észak-Európában. 

A sörválaszték kezdett gazdagodni, ezek közül a britek mézet és vizet kevertek mézsörré. A sötét sör megjelenése Angliában szintén nagyon híres, és nagyon hasonlít a modern sötét sörre. Az első században az írek saját maguk főzték a modern pale ale-hez hasonló sört. 1516-ban IV. Vilmos, Bajorország nagyhercege kiadta a német sör tiszta bortörvényét, amely kimondta, hogy sört csak komlóból, búzából, élesztőből és vízből lehet készíteni. Ez volt a legkorábbi élelmiszertörvény is. A 19. században a hűtőszekrény feltalálása a sör alacsony hőmérsékleten történő érlelésének kezdetéhez vezetett, ami a sör habzásához vezetett. 1900-ban orosz technikusok először a kínai Harbinban hoztak létre sörműhelyeket, és a kínaiak elkezdtek sört inni. 1903-ban a britek és a németek megalapították Kínában az angol-német sörfőzdét, amely a Qingdao Brewery elődje volt. A sörgyártás definíciója a csíráztatott gabona alapanyagként történő felhasználása őrlés, cukrosítás, erjesztés és egyéb folyamatok révén. A hatályos nemzeti termékszabványok szerint a sör definíciója: 'a sör maláta, mint fő alapanyag, komló hozzáadásával, élesztős erjesztéssel főzött, szén-dioxid gázt tartalmazó, habzó, alacsony alkoholtartalmú ital'. Az ókori Kínában is létezett a sörhöz hasonló alkoholos ital, amelyet az ókori Li-nek neveztek. A Han-dinasztia után Li-t a Jiuqu-ból készült sárga rizsbor szüntette meg. A Qing-dinasztia vége óta a külföldi sörgyártási technológiát bevezették Kínába. Az ókori mezopotámiaiakhoz és az ókori egyiptomiakhoz hasonlóan az ókori kínai sört is gabonabimbókból készítették, az úgynevezett talajművelő módszerrel. Van egy feljegyzés a cefre Li-ről a Huangdi Neijingben. Az idők változása miatt a gabonabimbós li eltűnt, de megmaradt a jiu Qu-val készült édes bor, amely ízében hasonlított a Li-hez. Az ókorban az emberek Li-nek is nevezték. Ezért általánosan úgy gondolják, hogy Kínában ősidők óta nem volt sör. Márpedig az ősi adatok szerint Kína már régóta elsajátította a kultivátorok gyártási módját és a karamell szárból való előállításának módját. A bor és a Li is létezett Kínában, de a Li-t később bor váltotta fel. Íme néhány kutatás, hogy megmagyarázzuk ezt a problémát

A Shandong Jinzhou Health Industry Co., Ltd., sok éve sörfőzésre szakosodott, hagyományos fermentációs technológiát használó sörerjesztő töltőgyárral rendelkezik, minden csepp kézműves sört készít, támogatja a nagykereskedelmi exportot, a testreszabást, mindenféle sört, alkoholos italokat